2017. május 29., hétfő

Jézus igéje az Istenek szigetén

A Bali szigeti keresztény közösségek az egyik legérdekesebb példái a nem-nyugati típusú kereszténységnek, hiszen elválaszthatatlanok a helyi művészetektől. A balinéz hindu építészet, faragások, zene, tánc, hagyományos ünnepi öltözet mind-mind megjelennek az itteni kereszténység formáiban. A katolikus egyház ugyanis kezdettől fogva tudta, amire az eredetileg mereven elzárkózó protestáns egyház csak 1972-ben jött rá. Megértették, hogy a 40 éven keresztül követett kínai hittérítő útja vakvágány - a balinézeket csak akkor érhetik el, ha nyitnak a helyi kultúra felé. Azóta születnek a hindu kultúrát tükröző balinéz építészeti stílusban a templomok, azóta hallani gamelán zenét, látni árnyjátékot és táncot különböző keresztény eseményekkor.      
Napjainking is meglepően kevesen írtak azonban ezekről a gazdag kulturális gyakorlatokról.

Baliról röviden

Bali...az Istenek szigete. Nyepi, Galungan és Kuningan, Szaraszvati-nap, odalan-ok, telihold és újhold, Págerveszi... Néhány ünnep neve a számtalan közül, amellyel a balinéz hinduk naptára színültig tele. Pompás öltözékek, mindenütt az isteneknek szóló felajánlások, tornyokba halmozott gyümölcsök és virágkompozíciók, díszes templomok látványa fogadja a szigetre látogatót. De vajon ez az idillinek tűnő hitvilág és sziget hogyan viszonyult egy új vallás megjelenéséhez?

A kezdet

Habár már 1635-ben katolikus misszionáriusok érkeztek a sziget egyik királyságába magának az uralkodónak az invitálásra, azok tevékenységéről nem tudni semmit – megtéríteni a legnagyobb valószínűséggel senkit sem sikerült nekik. A következő találkozás az új vallással meglehetősen későn, a 19. század második felében történt, s igen negatív hatása volt. A holland református hittérítő, Jacob de Vroom, 1860-as évek közepén érkezett a szigetre társával, Van Eckkel. Missziójuk sikertelen volt: több mint 14 év alatt mindössze egyetlen embert sikerült keresztény hitre téríteni, I Gusti Wayan Karangasemet, aki azonban megtérése után évekre eltűnt. Közben betegsége miatt Van Eck elhagyta Balit, s az egyedül maradt de Vroom életének végül 1881-ben saját megtértje vetett véget: Karangasem családi és anyagi problémái miatt felkereste évek óta nem látott papját, hogy az támaszt nyújtson neki. Ehelyett de Vroom a Tízparancsolatról, hithű imádságról oktatta (ki) a hozzáfordulót. Az elkeseredett Karangasem a holland hittérítő két muszlim szolgálójának segítségével meggyilkolta de Vroomot. Bűnéért felakasztották.  
Több évtizedes missziós tevékenység-tilalom következett ezután.


Cang To Hang & a protestantizmus

1929-ben a jávai holland kormányzó engedélyt adott Cang To Hangnak, a Keresztény és Missziós Társaság kínai képviselőjének, hogy Bali szigetére utazzon, s az ottélő, nagyrészt balinéz nőkkel házasságra lépett kínai keresztényeket „szárnyai alá vegye”. Téríteni azonban nem téríthetett. Eleinte úgy tűnt, megértette a tiltást. Hamarosan azonban mégis prédikálni kezdett, s egyre több érdeklődő gyűlt köré a sziget Mengwi nevezetű régiójában. 1931. júniusában csatlakozott hozzá a szintén keresztény misszionárius Dr. J.A. Jaffray. Együttes erővel már nemcsak prédikáltak, hanem kereszteltek is: először kínaiakat, majd félig balinézeket, végül ízig-vérig balinézeket. Mindössze fél év alatt 47 ember vette fel az új vallást, s még ettől is többen érdeklődtek iránta. Az 1932-es, több mint 100 embert érintő nyilvános keresztelkedés nagy szenzációt keltett a szigeten: legfőképpen az a tény, hogy a Dr. Jaffray által pogánynak titulált balinéz kultúra teljes felhagyására szólította fel Cang a megtérteket. A megtértek saját kultúrájuk megtagadása azonban súlyos következményeket vont maga után: falvaikból elüldözték őket. Halottnak nyilvánították őket, s egyben megtagadták tőlük a temetkezési helyeket. Rizsföldjeik vízellátását megszüntették. Nem bérelhettek földet. Terményeiket tönkretették... A balinéz hinduk hite szerint isteneik dühösek voltak, amiért az új vallás beszivárgott, s azt akarták, hogy azok feladják új életüket. A felelős holland hivatalnok ezért felszólította a hittérítőket, hogy hagyjanak fel agresszív missziós tevékenységükkel. Szavai azonban süket fülekre találtak: újabb 75 embert kereszteltek meg. Ezzel már 266-ra emelkedett az újdonsült keresztények száma, mire 1933-ban Cang Tot és Jaffrayt kitiltották Baliról. Ugyanebben az évben azonban a kelet-jávai Holland Református Egyház két jávai lelkészt küldött a szigetre, akik indonéz állampolgárságuknál fogva szabadon gondozhatták és terjeszthették hitüket. Ezután közel 10 évig a balinéz egyház Kelet-Jáva lelkipásztori gondozása alatt állt. Ebben az időszakban két protestáns csoport élt Balin: az egyik továbbra is hű maradt a makassari székhelyű Keresztény és Missziós Társasághoz, míg a másik a két jávai papot követte. A két csoport végül 1938-ban egyesült Balinéz Keresztények Uniója név alatt, s a rákövetkező évben megalakult az első keresztény település, Blimbingsari. További több mint 30 éven keresztül a balinéz hindu kultúrától való merev elzárkózás jellemezte őket. Fontos mérföldkő volt azonban az 1972-es abianbase-i zsinat: a Cang általi kultúra-ellenességnek véget vetettek, s egyben kontextualizálták a balinéz kultúrát. Miben nyilvánult ez meg? Festmények, gamelán zene, tánc, árnyjáték, fafaragás mind-mind része lett a keresztény eseményeknek. A templomok bejárata az ún. candi bentar, a kettévágott toronykapu lett. Az imádkozók a szent irányba, az Agung hegy felé, kaja vagy kaja-kangin irányba tekintettek.  A templomoknak egy külső (evilági) udvar és egy belső (szent) szentély is a része lett.  


Balinéz katolikusok

Az első, 17. századi, aluldokumentált katolikus missziós tevékenység után hosszú csend következett. 300 év telt el, mire újabb katolikus hittérítők érkeztek a szigetre: először J. Kersten atya, majd a Floresz szigetéről 2 filmet is készítő Simon Buis. Röviddel érkezésük után már Tukában, a sziget központjától kissé északra jónéhány embert megkereszteltek, s egyben megalapították katolikus templomukat. 1939-re megközelítőleg 250 balinéz katolikust és száznál is több katekument számlált a közösség. A tukai templom vezető papja, a holland Simon Buis atya kérvényt nyújtott be a holland adminisztrátorokhoz és a Bali Királyok Tanácsához, melynek alapján egy méretes földterületet kaptak Jembrana járásban (Nyugat-Bali). 1940. szeptemberében az atya és követői megalapították a Denpasartól akkoriban még egyheti járóföldre lévő Palasari falut. A közösség nagy gyorsasággal növekedett, aminek hatására Buis atya újabb 200 hektár földet kérvényezett sikeresen. Iskolákat és orvosi rendelőket építettek, s 1958. decemberében elkészült a kevert neogótikus-balinéz stílusú Szent Szív (Hati Kudus) katolikus templom. Jelenleg körülbelül 1400-1500 katolikus él a faluban, mely Bali legnagyobb katolikus közössége. Megjegyzendő, hogy még többen is lehetnének, ha a kormány transzmigrációs programjának keretében nem költözött volna sok család Szumátra sziget Lampung tartományába, illetve a celebeszi Umahaba.  


Epilógus

Mind a katolikus, mind a protestáns egyház folyamatosan fejlődik és változik azonban, igazodva a Bali szigetét érő külső hatásokhoz. A mind több nyugati hatásnak köszönhetően a helyi kereszténység nem merül ki a két fő irányzatban. Ma már sok kis egyház is képviselteti magát itt: Pünkösdi egyház, Hetednapi Adventisták, és még sok más.


(Eredeti cikk elérhető itt)

2017. május 11., csütörtök

Mini interjúsorozat 1. A sárga ruhás lány

Mivel velünk már több interjú készült, így arra gondoltam, hogy most megfordítom a dolgot, s én leszek a kérdező. :) Íme az első rész, A sárga ruhás lánytól.

Hogyan kerültél Balira és miért éppen oda?
Két évvel ezelőtt kerültem ide egy házőrzés kapcsán. Kicsit belefáradtam az állandóan úton levésbe (Rita ekkorra már hónapok óta utazgatott Ázsiában – a szerk.) és a hátizsákozásba, így szerettem volna minimum egy hónapot egy helyben tölteni valami tengerparton. Így jött Bali, mint lehetőség. A jelentkezés után pár nappal már itt is voltam, Amedben egy pici halászfaluban.

Mi az, ami elvarázsolt?
Bali hangulata. Aki már járt ezen a szigeten, annak biztos nem új ez az érzés. Ahogy beteszed a lábad, magával ragad valami megmagyarázhatatlan. Tetszett a helyi kultúra, a szokások, a napi mini rituálék, a füstölők, a frangepáni virág, a motorozás, a meleg, az emberek mosolygása és kedvessége. Ez azóta is tart. Jó itt lenni.

Mit éltél meg legnagyobb kultúrsokként?
Azt, ahogy a helyiek az állatokkal bántak. Sokszor bántották az állatokat, vagy megették a kutyát, és a teknőst is. Mivel köztük éltem, ilyen helyzetekkel gyakran találkoztam és nehéz volt feldolgozni. Itt tanultam meg, hogy jobb nem beleavatkozni a helyiek ügyeibe, vagy bármilyen vitás kérdésbe bonyolódni velük. Furcsa volt az is, hogy sok helyi fürdőszoba híján a patakban fürdik meztelenül minden nap, vagy ott mossa a ruháit, vagy a parton a homokba ásott gödörben végzi a dolgát. Ezeket hamar megszoktam. Hálás vagyok azért, hogy Bali ezen részét láthattam először és ott élve is megtapasztalhattam, hogy milyen a sziget ezen arca és csak később cseppentem bele a nagyvárosi, turistáktól hemzsegő rengetegbe.

Mi számodra a top 5 látnivaló a szigeten?
A Pura Lempuyang templom alsó temploma az egyik kedvenc helyem. Itt van egy kapu, ahonnan véleményem szerint a legszebb kilátás nyílik Bali szent hegyére, az Agungra. Szeretek itt ücsörögni és gondolkodni. Nagyon szeretem a vízeséseket, és a tengerpartot Amedben (bárcsak kevesebb lenne a szemét). A Tanah Lot templom és kertje is a kedvenc látnivalóim között van, vagy a szintén Karangasemben levő Tirta Gangga vízikert.

Balin túl mely szigeteken jártál Indonéziában? Mit tetszett a legjobban?
Kelet Indonézia egy részét bejártam. Voltam Nyugat-Pápuán, Raja Ampaton, Banda-szigeteken, Kei-szigeteken, Sulawesin, Floresen és Timorban, Gili-szigeteken és Lombokon. Raja Ampat a kedvenc helyem, itt összesen két hónapot töltöttem el, abból egyet sátorban a parton. Csodás tengerpartok, és vízalatti élővilág van, olyan mint a mesében.

Hol olvashatunk Rólad & a kalandjaidról bővebben?
A blogom a sargaruhaslany.com vagy facebookon: A sárga ruhás lány.







2017. május 6., szombat

Klaudia & az IndoKreatív

A mai bejegyzésben egy szuper, újonnan indult vállalkozást szeretnénk bemutatni. Klaudia indonéz (köztük balinéz) érdekeltségű projektje ez, ami az IndoKreatív nevet viseli.


Hogyan & mikor kerültél Indonéziába (s miért éppen ide)?

Indonéziába vezető utam egy valaki miatt történt, és az a férjem volt. Facebookon ismertük meg egymást, de nagyon hamar mindent elsöprő szerelembe estünk egymással, ám sajnos a világ két végéről a találkozót nem volt cseppet sem egyszerű megoldani. Olyannyira, hogy majdnem négy évig nem sikerült összehozni és addig a távkapcsolattal értük be. Ám mikor sikerültek a dolgok, azon nyomban repültem hozzá Jakartába - ő itt él és sajnos akármennyire szerettük volna, nem tudott ő elsőként Magyarországra jönni - minden szükséges papírral együtt és egy hónappal később már oltár elé álltunk.

A férjed indonéz, és Jakartában éltek. Mi ott a legjobb? 

Jakartában az életet egy szóval lehet jól leírni: hektikus! Őrült körülmények (dugó, szmog, plázatenger) vannak, ám ami nagyszerűvé teszi a várost, azaz emberek. A várost, kaotikussága ellenére, szeretem, mert izgalmas és változatos, viszont szerencsére gyakran megyünk a családdal kirándulni, így ha már kezd elegem lenni a zsúfoltságból, sikerül kieresztenem a gőzt egy-egy kisvárosban vagy szigeten. 
Jakartában talán ami a legjobb, hogy sok minden elérhető. Illetve, hogy szabadon kibontakoztathatod önmagadat nem néznek meg, ha extrémebb, színesebb vagy egyszerűen csak másabb stílust képviselsz - így mindennap mikor a városközpontba megyünk olyan kicsit, mintha kifutóra lépnék. Míg otthon, Hódmezővásárhelyen, ahol születtem, vissza kell fognom a megjelenésemet valamennyire, hisz egy kisvárosban nem igazán van jelen a divatkultúra. Ebből kifolyólag ami az egyik helyen menővé tesz, az a másik helyen bohóccá - bár utóbbi nem feltétlen jelent rosszat, sőt :)

Mi volt a legnagyobb kultúrsokk számodra?

A legnagyobb kultúrsokk talán az étkezés volt. Számomra a hagyományos indonéz étel brutális a mai napig, mivel nagyon olajos, erős, és íztelen szerintem. Ráadásul, a spontán életstílusuk miatt gyakran esznek össze-vissza itt az emberek, nincs kialakítva egy rendes napi rend, tehát kb az első két hét eltelte után rájöttem, hogy muszáj nagyon kreatívnak lennem a konyhában, ha nem akarok folyton csilis halat enni rizzsel. Sok kulturális különbségről lehet és tudnék is írni, többek közt ezért is hoztam létre tavaly egy blogot (https://khlaudija.blogspot.com), de jelenleg háttérbe szorult egy új projekt miatt.

Mesélj az új projektedről/ vállalkozásodról, amit nemrégiben indítottál!

Igazából ez a vállalkozás egy másik, szakirányú bloggal kezdődött, amin hónapokkal ezelőtt kezdtem dolgozni és a napokban nyitottam meg a magyar közönségnek. Célja, hogy bemutassa az itteniek művészmunkáját az otthoniaknak, valamint folyton keresgélek olyan oldalak és partnerkapcsolatok után, melyek lehetőséget biztosít a magyarnak ha nem is ugyanolyan, de hasonló szép dolgokat kreálni olcsó eszközökkel, mint amilyen mestermunkákat látni Délkeleten. Ez főleg női kiegészítőkre irányul, azon belül természetes ékszerszettekre és táskákra. A blog az IndoKreatív nevet viseli és ezen belül rendszeres, negyedéves ciklusban magazincsomagot állítunk ki az olvasóknak, melyet ingyenesen letölthetnek feliratkozást követően, itt: http://indokreativ.hu/ajandek-magazin/

Azért kezdtem el ezzel foglalkozni, mert Indonézia híres a felsőosztályú termékeikről és kreatív alkotásaikról, de sok szegény ember a tömegben munkásságával nem tud már úgy érvényesülni. Vagy akinek a körülményei biztosítottak, azok nem veszik észre, milyen értékes, amit csinálnak és hogy a világ más táján mennyi nő kapna értük.

Sok sikert

2017. április 19., szerda

Barong - Rangda színházi előadás

A Barong előadás a jó-rossz közötti örökkön fenálló harcot jeleníti meg. Barong, egy mitologikus állat, a jó szimboluma, míg Rangda, a gonosz boszorkány testesíti meg a rosszat.

Az előadás zenei felvezetéssel kezdődik, majd színre lép Barong. Bevezető „tánca” után csatlakozik hozzá majom barátja. Három maszkos ember érkezik ezután (pálmabort készítő falusiak), akik megtámadják Barongot, s az összecsapás során az egyik ember orrát levágja a Barong segítségére siető majom.




Első felvonás

Két táncos nő, Rangda szolgálólányai érkeznek, akik Dewi Kunti éppen a miniszterükhöz induló szolgálóit keresik.

Második felvonás

Dewi Kunti két szolgálója lép színre, akiket meg-megpiszkál Randga egy boszorkány-alattvalója. A szolgálól végül megtalálják patih-jukat (miniszterüket), akivel együtt indulnak Dewi Kuntihoz.

Harmadik felvonás

Dewi Kunti és (egyik) fia, Sahadewa érkeznek. Dewi Kunti korábban ígéretett tett Rangdának, hogy feláldozza neki fiát, Sahadewat. Mágia által megbabonázva Dew Kunti őrjöngeni kezd és megparancsolja miniszterének, hogy vigye Sahadewát az erdőbe. A miniszter szintén boszorkányság hatása alatt végül elviszi a herceget az erdőbe, s kikötözik egy fához.

Negyedik felvonás

Rangda tudta nélkül Siva isten egy pap formájában halhatatlansággal ajándékozza meg Sahadewat. Mikor Rangda megjelenik, s megpróbálja megölni Sahadewát, többedszeri próbálkozás után sem jár sikerrel. Ekkor Sahadewa ereje előtt meghajol Rangda, akit aztán egy halálos szúrással Sahadewa megöl.

Ötödik felvonás

Kalika, Rangda segédje Sahadewa elé járul, hogy megváltást kérjen tőle. Sahadewa ezt elutasítja, mire Kalika feldühödik. Először vadkan alakjában, majd egy sas formájában próbálja legyőzni a herceget. Végül Rangda alakját veszi fel, mire Sahadewa Baronggá változik.  Kettőjük harca kiegyenlített, egyiknek sem sikerül a másik fölé kerekednie. Barongnak emberei sietnek segítségére, őket azonban mágiával sújtja Rangda: maguk ellene fordítják harci tőreiket. Barong minden erejét összeszedve visszafordítja az átkot, s végül együtes erővel legyőzik Rangdát.


2017. április 13., csütörtök

Mit csináljunk egy nap alatt Ubudban?

#1 majomerdő
Árnyat adó fák közt kis ösvényeken sétálva ősi templomokhoz juthatunk, miközben makákók százaiba botlunk lépten-nyomon.



#2 múzeumok
Blanco múzeum, Rudana, Neka Art Gallery és sorolhatnák a jobbnál jobb kiállítótermeket, amivel Ubud városkája várja a festmények kedvelőit. Találhatók itt hagyományos, modern, absztrakt és egyéni remekművek, híres & kevéssé ismert művészektől ugyanúgy.



#3 masszázs
Kellemes, halk zene, lágy fények, finom illatok, különleges mozdulatok nyújtanak igazi nyugtató, ugyanakkor frissítő élményt a kikapcsolódásra vágyóknak.



#4 Campuhan ridge walk
Fedezd fel Ubud környékét varázslatos látványt nyújtó zöld tájon haladva, friss levegőt szívva, akár 9 kilóméteren keresztül. 

(Kép forrása: asiawebdirect)


#5 táncelőadás
A sziget kulturális központjaként ismertté vált kis településen nap mint nap kínálja tradícionális táncelőadások széles tárházát: Kecak tánc, maszkos táncok, Legong udvari tánc, és sok más szemet gyönyörködtető, kecses mozdulatokkal teli előadás várja az érdeklődőket.



#6 vásárlás
Ha szereted az alkudozást, akkor az ubudi piacot neked találták ki :) Van ott minden, mi szem-szájnak ingere: ruhák, gyümölcsök, szuvenírek (képek, maszkok, szobrok). Ha azonban különleges, egyedi dolgokra vágysz, akkor is jó helyen jársz, bármelyik boltba is tévedsz be Ubud utcáin. 



2017. április 8., szombat

Az 5 legjobb beach club Balin

Bali számos tengerparti klubjának valamelyikében elütni az időt  valószínűleg az egyik legjobb módja annak, hogy igazán élvezetessé tegyük a Bali nyaralásunkat. Nagyszerű italok, finom ételek, kellemes dallamok és  a fantasztikus kilátás meghozza az ember kedvét az egésznapos bulizáshoz. A sziget jobbnál jobb beach club-okkal van tele, íme közülük a legkedveltebbek:


1. Potato Head, Seminyak

(Kép forrása: pinterest)

Ez a beach club az egyik legnépszerűbb Balin: három étterem, két bár, egy végtelenített (infinity) medence és 500 négyzetméternyi pázsit alkotja, ahonnan megcsodálhatjuk az Indiai-óceánt. Az egyik legjobb naplementés kilátással bíró hely, mely bulik, kiállítások, helyi & külföldi DJ-k, zenészek, művészek, sőt, építészek különleges egyvelegét nyújtja. Reggeltől késő estig tart nyitva.

Jalan Petitenget 51B, Seminyak
+62 361 3007979

2. Finns Beach Club, Canggu



Közvetlenül Berawa hires szörfös partján, mindössze 10 percre Seminyaktól található beach club-ban kényelmesen elpihenhetünk napágyakon a fehér homokos strandon, vagy úszhatunk a lenyűgöző 30 méteres végtelenített medencében, ahol még pool bár is vár. 180 fokos kilátással az óceánra,

Jalan Pantai Berawa, Canggu
+62 828 970 161 78, 79, 80, 81
+62 361 844 6327
finns@semarabeachhouse.com

3. Kudeta, Seminyak

(Kép forrása: baligo.co)

A KU DE TA az évek előrehaladtával változatlanul megmaradt Bali leghíresebb óceánparti kulináris helyszínének. Diszkrét, figyelmes kiszolgálás, a legmodernebb design,nagynevű nemzetközi előadók teszik az egyik méltán legkedveltebb hellyé a szigeten.

Jalan Kayu Aya 9, Seminyak
+62 361 736969

4. El Kabron spanyol étterem & cliff club, Uluwatu 


50 méter tengerszint feletti magasságban, a sziklák peremén található az El Kabron spanyol étterem & cliff club, mely az istenek szigetén a „legeldugottabb” varázslatos naplementét kínálja. Megtapasztalhatjuk itt az igazi spanyol hangulatot és egy lélegzetelállító 180 fokos kilátást az Indiai-óceánra. Rejtett gyöngyszem Balin!

Jalan Pantai Cemongkak, Pecatu
salesmarketing@elkabron.com
+62 85100803416

5. Sundays Beach Club, Uluwatu


Egy darab paradicsom. A Bukit félsziget lenyűgöző, fehér homokos szakaszán a Sundays Beach Club igazán emlékezetes élményt nyújt. Pihenhetünk kellemes dallamokat hallgatva, élvezhetjük a barátságos balinéz szolgáltatást, megmártózhatunk a kristálytiszta lagúnában, vagy akár a kajakot, SUP-ot is bérelhetünk.

+62811 833 0162


További szuper beach club-ok, melyeket szintén érdemes felkeresni!


Cocoon Beach Club, Seminyak - https://cocoon-beach.com/

Karma Beach Club (Karma Kandara), Uluwatu - https://karmagroup.com/karma-beach/

Komune Resort & Beach Club, Keramas -  www.komuneresorts.com/keramasbali/beach-club 

2017. január 27., péntek

Indonéziás ez-az

Ebben a bejegyzésben néhány Indonéziához kapcsolódó, általunk követett & ajánlott oldalt/embereket szeretnénk bemutatni. :)

Irda Risdiarti & az Arum Melati tánccsoport: 

Irda már több mint 17 éve él Budapesten, folyékonyan beszél magyarul & nagyszerű táncos, aki nemcsak fellépéseket vállal az általa vezetett Arum Melati tánccsoporttal, hanem tánctanfolyamokat is tart. Bővebb infó:  http://arummelati.hu/ 

Szőke Klaudia (Khadija) blogja, ahol bemutatja egy az iszlámot nemrég felvett lány gondolatait, tapasztalatait: http://khlaudija.blogspot.com/

Noémi Balis mindennapokról szóló oldala (és blogja): https://www.facebook.com/Irány-Bali-273088356184585

A kultúrantropológus Anikó könyve Baliról, személyes élményeiről, kulturális infókkal & sok, színes képpel: https://kakasveresviragszirom.wordpress.com/

Olvassátok, ismerjétek meg őket ti is! :)